A pelletfűtés egyik jelzője: fenntartható. Egy emberöltő alatt újra termelődő, de még pontosabb, ha úgy fogalmazok, hogy újra keletkező alapanyagról van szó. Voltaképp olyan mellékterméket illetve hulladékot használunk fel energia előállításra, amely másra nem, vagy kevésbé hasznosan alkalmas. A faipari hulladék (fűrészpor, forgács, szijács stb.), illetve a mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár stb.) mellet lágy és fásszárú energianövények nagy nyomáson történő préselésével állítják elő a pelletet. Miután ezen fűtőanyag nedvességtartalma 10%-os, a hagyományos fatüzeléssel szemben megvan az az előnye, hogy az égés eslő szakaszában nem a víz elpárologtatására megy el az energia. Emellett a pelletkészülékek automatizáltsága a kényelmi szempontok mellett a hatékonyságot is szolgálja. A fosszilis eredetű energiahordozókkal szembeni fenntarthatósági előnyeit pedig aligha kell ecsetelni, elég ha arra gondolunk, hogy a kimerülőben lévő készletek újratermelődéséhez évmilliók kell elteljenek. Még egy nagyon fontos gondolat a fenntarthatósághoz. Amikor pelletről beszélünk, az ideális színtér a régió. Helyben keletkező alapanyagból, helyben (helyi munkaerővel!) gyártott, helyben felhasznált energia – ez az ideális helyzet, amelyben minimalizálható a szállítási költség. A hazai ágazatot jelenleg ez csak részben jellemzi, a gyártók a pellet mintegy 80%-át exportra termelik. Ez a helyzet a hazai fogyasztók számának növekedésével optimalizálódhat. S hogy a kérdés első felére is válaszoljak: szakmai érdekképviseleti szervként egy törésektől mentes ágazati fejlődéshez járulhatunk hozzá, amelynek alapja az a törekvésünk is, hogy minőségi piac létrejöttét segítsük. Csak hogy egy eszközt említsek. A Magyar Pellet Egyesület Védjegy pályázati rendszere egy biztos fogódzót jelenthet a fogyasztók számára, hogy valóban megfelelő minőségű terméket választhassanak. A Védjegy használati jogot egy évre adjuk ki egy-egy termékre a megfelelő tanúsítványok, mérési jegyzőkönyvek alapján.

Üdvözlettel: Jakab Andrea