Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége
A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) 1990 májusában alakult meg önálló, ágazati lakásszövetkezeti országos szakmai szövetségként. A lakásszövetkezetek érdekképviselete, újkori története azonban jóval korábbi, az 1960-as évek időszakára nyúlik vissza, amikor egy átfogó nemzeti lakásépítési program kezdődött. A központi, állami beruházásban felépített és a helyi tanácsok által értékesített szövetkezeti lakások azon rétegnek kerültek kiutalásra, akik közepes jövedelmi szinttel rendelkeztek, de önálló otthont saját erőből vásárolni, vagy építeni nem tudtak. Az állam kedvező vásárlási és hitelfeltételekkel támogatta a szövetkezeti lakásokat és a szövetkezeti lakások fenntartására létrejött lakásszövetkezeteket. Az ekkor indult tömeges lakásépítési programmal egyidejűleg vetődött fel a lakásszövetkezeti ágazati érdekképviselet létrehozása is. Az elmúlt rendszer politikai struktúrájában azonban nem önálló érdekképviseletként, hanem a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) keretén belül az áfészek és a takarékszövetkezetek, mint fogyasztási jellegű szövetkezetek mellett kapott érdekképviseleti státuszt. A rendszerváltást követően a SZÖVOSZ megszűnésének időpontjában lett a LOSZ a lakásszövetkezetek önálló érdekképviselete.
Az 1990-es évek végén és az ezredforduló elején jelentkezett a társasházak részéről olyan igény, mely a lakásszövetkezetek mellett a társasházak országos érdekképviseletének ellátását is megoldja. Ennek az alulról jövő kezdeményezésnek a megvalósítása érdekében 2000 májusától a LOSZ alapszabályában a lakásszövetkezetek mellett rögzítette a társasházak érdekképviseleti feladatait is.
A lakásszövetkezetek, társasházak működését, gazdálkodását önálló ágazati törvények szabályozzák, a lakásszövetkezetek felett cégbíróság, a társasházak működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
A LOSZ legfontosabb feladataként a lakásszövetkezeteknek és társasházaknak, mint házkezelő szervezeteknek nyújt szakmai érdekképviseletet, ami a lakásszövetkezetek és társasházak jogszabályi, működési, gazdálkodási, tájékoztatási és oktatási továbbképzési területek érdekérvényesítésére terjed ki. Mindemellett a LOSZ a lakásszövetkezeti, társasházi ágazat nemzetközi kapcsolatait is hivatott ápolni, fejleszteni. Az érdekképviselet ennek megfelelően szoros kormányzati kapcsolatot ápol, ami a jogszabályi környezet kialakítása során véleményezési, javaslattételi jogosítványokkal jár együtt. A jogalkotásban nemcsak a házkezelő szervezet, mint szervezet szabályozásának kérdései kapnak helyet, hanem a számvitel, a közüzemi szolgáltatások, az építés és építésigazgatás, a felújítás, az épületenergetikai korszerűsítés is kiemelkedő területet képvisel. A jogi és működési környezet kialakításában vállalt közreműködés mellett fontos feladata az országos szövetségnek, hogy tagjait működésük segítése céljából napi információval lássa el. A tájékoztatási feladat teljesítése a szövetség Otthonunk c. havilapja, valamint a LOSZ rendszeres internetes hírlevél szolgáltatás útján valósul meg. Az oktatási, továbbképzési szövetségi feladat teljesítése partneri együttműködéssel és tapasztalatcsere találkozók, valamint aktuális jogszabályváltozásokhoz kapcsolódó meghívott szakmai kormányzati előadók felkérése útján valósul meg.
A LOSZ tagja az Európai Unió mellett működő CECODHAS nemzetközi szervezetnek és e szervezet keretén belül is a lakásszövetkezeti szekció kelet-közép európai munkabizottságának. A nemzetközi szervezet az EU tagországaiból gyűjt adatokat a szociális lakásellátási, a lakáshelyzet közgazdasági környezetének szabályozási, valamint az érdekérvényesítés körébe tartozó aktuális kérdések köréről. Ezen adatok elemzése alapján ajánlásokat készít az EU építésügyi és lakásügyi minisztereinek konferenciája számára.
A LOSZ, mint országos érdekképviselet a kétszintű, a helyi és az országos szintű érdekképviseleti szervezeti felépítés alapján működik és kiemelten számít a területi szakmai szinten szerveződő helyi érdekképviseletekre. A 19 megye és Budapest közigazgatási rendszeren belül a LOSZ-nak 17 megyei szövetségi tagszervezeteken keresztül - a hazai 1281 lakásszövetkezetből - 1069 lakásszövetkezet, 305 társasház tagja van. A LOSZ-nak emellett csaknem 20, a lakás-, és építésügyben érintett kereskedelmi, szolgáltatói és pénzintézeti területeket képviselő pártoló tagja is van.
Az országos szövetség non-profit szervezet a tag lakásszövetkezetek és társasházak tagdíjából, valamint vállalkozási tevékenységének bevételeiből gazdálkodik. A LOSZ saját és tagjai működési, gazdálkodási körülményeinek fejlesztésére 2000-ben létrehozta az Otthonunk Közhasznú Alapítványt, mely adományokból, pályázatokból szerzett forrásokból támogatja a LOSZ céljainak és feladatainak eredményes megvalósítását.
Az országos szövetség legfőbb döntéshozó szervezete a küldöttgyűlés, mely a regionális házkezelő szervezeti tagság által kezelt lakásszám arányában 54 küldöttből áll (5000 lakásegységenként 1 küldött). A küldöttgyűlés 5 éves időtartamra ötfős elnökséget és felügyelő bizottsági feladatokat ellátó felügyelő biztost választ, és emellett ellátja az országos szövetség testületeinek beszámoltatását, a rövid-, középtávú programalkotás feladatait és aktuális lakáspolitikai – a lakásépítés, ezen belül is a bérlakásépítés fejlesztésének, támogatásának, a hazai, telepszerű, többszintes lakóépület felújításának és épületenergetikai korszerűsítésének, valamint a lakásszövetkezeti, társasházi működést érintő jogszabályi környezet fejlesztésének - kérdéseiben is állást foglal.
A LOSZ a tagi kapcsolatrendszer fejlesztésén túl arra törekszik, hogy eredményes és konstruktív együttműködést alakítson ki a lakásügyben érintett hazai társ civil szervezetekkel, a nemzeti lakáspolitikai tanácsadó testületi tagsága révén a kormányzati szervekkel annak érdekében, hogy a magyar lakásszövetkezeti és társasházi lakásállomány állaga, minősége folyamatosan javuljon és a LOSZ érdekkörébe tartozó lakásszövetkezeti, társasházi tagi, tulajdonosi kör lakhatási körülményei kedvezően alakuljanak.
Az 1990-es évek végén és az ezredforduló elején jelentkezett a társasházak részéről olyan igény, mely a lakásszövetkezetek mellett a társasházak országos érdekképviseletének ellátását is megoldja. Ennek az alulról jövő kezdeményezésnek a megvalósítása érdekében 2000 májusától a LOSZ alapszabályában a lakásszövetkezetek mellett rögzítette a társasházak érdekképviseleti feladatait is.
A lakásszövetkezetek, társasházak működését, gazdálkodását önálló ágazati törvények szabályozzák, a lakásszövetkezetek felett cégbíróság, a társasházak működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
A LOSZ legfontosabb feladataként a lakásszövetkezeteknek és társasházaknak, mint házkezelő szervezeteknek nyújt szakmai érdekképviseletet, ami a lakásszövetkezetek és társasházak jogszabályi, működési, gazdálkodási, tájékoztatási és oktatási továbbképzési területek érdekérvényesítésére terjed ki. Mindemellett a LOSZ a lakásszövetkezeti, társasházi ágazat nemzetközi kapcsolatait is hivatott ápolni, fejleszteni. Az érdekképviselet ennek megfelelően szoros kormányzati kapcsolatot ápol, ami a jogszabályi környezet kialakítása során véleményezési, javaslattételi jogosítványokkal jár együtt. A jogalkotásban nemcsak a házkezelő szervezet, mint szervezet szabályozásának kérdései kapnak helyet, hanem a számvitel, a közüzemi szolgáltatások, az építés és építésigazgatás, a felújítás, az épületenergetikai korszerűsítés is kiemelkedő területet képvisel. A jogi és működési környezet kialakításában vállalt közreműködés mellett fontos feladata az országos szövetségnek, hogy tagjait működésük segítése céljából napi információval lássa el. A tájékoztatási feladat teljesítése a szövetség Otthonunk c. havilapja, valamint a LOSZ rendszeres internetes hírlevél szolgáltatás útján valósul meg. Az oktatási, továbbképzési szövetségi feladat teljesítése partneri együttműködéssel és tapasztalatcsere találkozók, valamint aktuális jogszabályváltozásokhoz kapcsolódó meghívott szakmai kormányzati előadók felkérése útján valósul meg.
A LOSZ tagja az Európai Unió mellett működő CECODHAS nemzetközi szervezetnek és e szervezet keretén belül is a lakásszövetkezeti szekció kelet-közép európai munkabizottságának. A nemzetközi szervezet az EU tagországaiból gyűjt adatokat a szociális lakásellátási, a lakáshelyzet közgazdasági környezetének szabályozási, valamint az érdekérvényesítés körébe tartozó aktuális kérdések köréről. Ezen adatok elemzése alapján ajánlásokat készít az EU építésügyi és lakásügyi minisztereinek konferenciája számára.
A LOSZ, mint országos érdekképviselet a kétszintű, a helyi és az országos szintű érdekképviseleti szervezeti felépítés alapján működik és kiemelten számít a területi szakmai szinten szerveződő helyi érdekképviseletekre. A 19 megye és Budapest közigazgatási rendszeren belül a LOSZ-nak 17 megyei szövetségi tagszervezeteken keresztül - a hazai 1281 lakásszövetkezetből - 1069 lakásszövetkezet, 305 társasház tagja van. A LOSZ-nak emellett csaknem 20, a lakás-, és építésügyben érintett kereskedelmi, szolgáltatói és pénzintézeti területeket képviselő pártoló tagja is van.
Az országos szövetség non-profit szervezet a tag lakásszövetkezetek és társasházak tagdíjából, valamint vállalkozási tevékenységének bevételeiből gazdálkodik. A LOSZ saját és tagjai működési, gazdálkodási körülményeinek fejlesztésére 2000-ben létrehozta az Otthonunk Közhasznú Alapítványt, mely adományokból, pályázatokból szerzett forrásokból támogatja a LOSZ céljainak és feladatainak eredményes megvalósítását.
Az országos szövetség legfőbb döntéshozó szervezete a küldöttgyűlés, mely a regionális házkezelő szervezeti tagság által kezelt lakásszám arányában 54 küldöttből áll (5000 lakásegységenként 1 küldött). A küldöttgyűlés 5 éves időtartamra ötfős elnökséget és felügyelő bizottsági feladatokat ellátó felügyelő biztost választ, és emellett ellátja az országos szövetség testületeinek beszámoltatását, a rövid-, középtávú programalkotás feladatait és aktuális lakáspolitikai – a lakásépítés, ezen belül is a bérlakásépítés fejlesztésének, támogatásának, a hazai, telepszerű, többszintes lakóépület felújításának és épületenergetikai korszerűsítésének, valamint a lakásszövetkezeti, társasházi működést érintő jogszabályi környezet fejlesztésének - kérdéseiben is állást foglal.
A LOSZ a tagi kapcsolatrendszer fejlesztésén túl arra törekszik, hogy eredményes és konstruktív együttműködést alakítson ki a lakásügyben érintett hazai társ civil szervezetekkel, a nemzeti lakáspolitikai tanácsadó testületi tagsága révén a kormányzati szervekkel annak érdekében, hogy a magyar lakásszövetkezeti és társasházi lakásállomány állaga, minősége folyamatosan javuljon és a LOSZ érdekkörébe tartozó lakásszövetkezeti, társasházi tagi, tulajdonosi kör lakhatási körülményei kedvezően alakuljanak.
